A lézervágási időn alapuló árképzés önmagában gyártási megrendelésekhez vezethet, de veszteséges művelet is lehet, különösen akkor, ha a lemezgyártó árrése alacsony.
Amikor a szerszámgépipar kínálatáról van szó, általában a szerszámgépek termelékenységéről beszélünk. Milyen gyorsan vágja nitrogén az acélt fél hüvelykkel? Mennyi ideig tart egy piercing? Gyorsulási sebesség? Végezzünk egy idővizsgálatot, és nézzük meg, hogyan néz ki a végrehajtási idő! Bár ezek nagyszerű kiindulópontok, valóban olyan változókat kell figyelembe vennünk, amikor a sikerképletről gondolkodunk?
Az üzemidő elengedhetetlen egy jó lézerüzlet felépítéséhez, de többet kell gondolnunk arról, hogy mennyi ideig tart a munka csökkentése. Egy kizárólag az időcsökkentésen alapuló ajánlat összetörheti a szívét, különösen, ha a haszon csekély.
A lézervágás esetleges rejtett költségeinek feltárásához meg kell vizsgálnunk a munkaerő-felhasználást, a gép üzemidejét, az átfutási idő konzisztenciáját és az alkatrészminőséget, az esetleges utómunkálatokat és az anyagfelhasználást. Az alkatrészköltségek általában három kategóriába sorolhatók: felszerelési költségek, munkaerőköltségek (például vásárolt anyagok vagy használt segédgáz) és munkaerő. Innentől kezdve a költségek részletesebb elemekre bonthatók (lásd 1. ábra).
Amikor kiszámítjuk egy munkaköltséget vagy egy alkatrész költségét, az 1. ábrán látható összes tétel a teljes költség részét képezi. A dolgok kissé zavarossá válnak, ha a költségeket az egyik oszlopban számoljuk el anélkül, hogy megfelelően számolnánk el a költségekre gyakorolt hatást egy másik oszlopban.
Lehet, hogy senkit sem ösztönöz az a gondolat, hogy a legtöbbet kihozzuk az anyagokból, de mérlegelnünk kell az előnyeit más szempontokkal. Egy alkatrész költségének kiszámításakor azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben az anyag veszi ki a legnagyobb részt.
Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki az anyagból, olyan stratégiákat alkalmazhatunk, mint a Collinear Cutting (CLC). A CLC anyag- és vágási időt takarít meg, mivel az alkatrész két éle egy vágással egyszerre jön létre. De ennek a technikának vannak bizonyos korlátai. Ez nagyon geometria függő. Mindenesetre a felborulásra hajlamos apró alkatrészeket össze kell rakni a folyamat stabilitásának biztosítása érdekében, és valakinek szét kell szednie ezeket az alkatrészeket, esetleg sorjázni. Időt és munkát ad hozzá, ami nem jár ingyen.
Az alkatrészek szétválasztása különösen nehéz, ha vastagabb anyagokkal dolgozunk, a lézeres vágási technológia pedig a vágás vastagságának felénél nagyobb vastagságú „nano” címkék készítését segíti elő. Létrehozásuk nincs hatással a futásidőre, mert a gerendák a vágásban maradnak; tabulátorok létrehozása után nem kell újra beírni az anyagokat (lásd 2. ábra). Az ilyen módszerek csak bizonyos gépeken működnek. Ez azonban csak egy példa a közelmúltban elért eredményekre, amelyek már nem korlátozódnak a dolgok lassítására.
A CLC ismét nagyon függ a geometriától, ezért a legtöbb esetben inkább csökkenteni szeretnénk a háló szélességét a fészekben, nem pedig teljesen eltüntetni. A hálózat zsugorodik. Ez rendben van, de mi van, ha az alkatrész megdől és ütközést okoz? A szerszámgépgyártók különféle megoldásokat kínálnak, de az egyik mindenki számára elérhető megközelítés a fúvóka eltolásának hozzáadása.
Az elmúlt évek tendenciája a fúvóka és a munkadarab közötti távolság csökkentése volt. Az ok egyszerű: a szálas lézerek gyorsak, a nagy szálas lézerek pedig nagyon gyorsak. A termelékenység jelentős növekedéséhez a nitrogénáramlás egyidejű növelése szükséges. Az erős szálas lézerek sokkal gyorsabban elpárologtatják és megolvasztják a fémet a vágásban, mint a CO2 lézerek.
A gép lassítása helyett (ami kontraproduktív lenne), a fúvókát a munkadarabhoz igazítjuk. Ez növeli a segédgáz áramlását a bevágáson keresztül, anélkül, hogy a nyomást növelné. Nyertesnek tűnik, kivéve, hogy a lézer még mindig nagyon gyorsan mozog, és a dőlés egyre nagyobb problémát jelent.
1. ábra: Három kulcsfontosságú terület, amely befolyásolja egy alkatrész költségét: berendezések, üzemeltetési költségek (beleértve a felhasznált anyagokat és a segédgázt) és a munkaerő. Ők hárman viselik a teljes költség egy részét.
Ha a programnak különös nehézségei vannak az alkatrész megfordításával, célszerű olyan vágási technikát választani, amely nagyobb fúvóka-eltolást használ. Az, hogy ennek a stratégiának van-e értelme, az alkalmazástól függ. A program stabilitásának szükségességét egyensúlyba kell hoznunk a fúvóka-elmozdulás növekedésével járó segédgáz-fogyasztás növekedésével.
Egy másik lehetőség az alkatrészek felborulásának megakadályozására a manuálisan vagy szoftverrel automatikusan létrehozott robbanófej megsemmisítése. És itt ismét választás előtt állunk. A szakaszfejléc-megsemmisítési műveletek javítják a folyamatok megbízhatóságát, de növelik a fogyóeszközök költségeit és lassítják a programokat.
A leglogikusabb módja annak eldöntésének, hogy használjunk-e csigapusztítást, ha megfontoljuk a részletek eldobását. Ha ez lehetséges, és nem tudjuk biztonságosan programozni az esetleges ütközések elkerülésére, több lehetőségünk is van. Az alkatrészeket mikroreteszekkel rögzíthetjük, vagy fémdarabokat levághatunk, és biztonságosan leeshetjük őket.
Ha a problémaprofil maga az egész részlet, akkor tényleg nincs más választásunk, meg kell jelölnünk. Ha a probléma a belső profillal kapcsolatos, akkor össze kell hasonlítania a fémblokk javításának és megbontásának idejét és költségeit.
Most a kérdés a költség lesz. A mikrocímkék hozzáadása megnehezíti egy alkatrész vagy blokk kinyerését a fészekből? Ha megsemmisítjük a robbanófejet, meghosszabbítjuk a lézer működési idejét. Olcsóbb többletmunkát adni külön alkatrészekhez, vagy olcsóbb a munkaidőt hozzáadni egy gép óradíjához? Tekintettel a gép magas óránkénti teljesítményére, valószínűleg azon múlik, hogy hány darabot kell apró, biztonságos darabokra vágni.
A munkaerő hatalmas költségtényező, és fontos kezelni azt, amikor az alacsony munkaerőköltségű piacon próbál versenyezni. A lézeres vágás a kezdeti programozáshoz kapcsolódó munkaerőt igényel (bár a költségek csökkennek a későbbi újrarendeléseknél), valamint a gép működéséhez kapcsolódó munkaerőt. Minél automatizáltabbak a gépek, annál kevesebbet kaphatunk a lézerkezelő órabéréből.
Az „automatizálás” a lézeres vágásban általában az anyagok feldolgozását, válogatását jelenti, de a modern lézereknél is sokkal több automatizálási típus létezik. A modern gépek fel vannak szerelve automatikus fúvókacserével, aktív vágásminőség-szabályozással és előtolási sebesség-szabályozással. Ez egy befektetés, de az ebből eredő munkaerő-megtakarítás indokolhatja a költségeket.
A lézergépek óradíja a termelékenységtől függ. Képzeljen el egy gépet, amely egy műszakban képes elvégezni azt, ami korábban két műszakba telt. Ebben az esetben a két műszakról egy műszakra váltás megkétszerezheti a gép óránkénti teljesítményét. Mivel minden gép többet termel, csökkentjük az azonos mennyiségű munka elvégzéséhez szükséges gépek számát. A lézerek számának felére csökkentésével megfelezzük a munkaerőköltségeket.
Természetesen ezek a megtakarítások tönkremennek, ha a berendezésünk megbízhatatlannak bizonyul. Számos feldolgozási technológia segít a lézeres vágás zökkenőmentes működésében, beleértve a gép állapotának felügyeletét, az automatikus fúvókaellenőrzést és a környezeti fényérzékelőket, amelyek észlelik a szennyeződést a vágófej védőüvegén. Ma már a modern gépi interfészek intelligenciájával megmutathatjuk, mennyi idő van még hátra a következő javításig.
Mindezek a funkciók segítik a gépkarbantartás egyes aspektusainak automatizálását. Akár ilyen képességekkel rendelkező gépeink vannak, akár a régi módon karbantartjuk a berendezéseket (kemény munka és pozitív hozzáállás), gondoskodnunk kell a karbantartási feladatok hatékony és határidőre történő elvégzéséről.
2. ábra. A lézeres vágás fejlődése továbbra is a nagy képre összpontosít, nem csak a vágási sebességre. Például ez a nanokötési módszer (két közös vonal mentén vágott munkadarab összekapcsolása) megkönnyíti a vastagabb részek szétválasztását.
Az ok egyszerű: a gépeknek kiváló üzemállapotban kell lenniük ahhoz, hogy fenntartsák a magas általános berendezés-hatékonyságot (OEE): rendelkezésre állás x termelékenység x minőség. Vagy ahogy az oee.com webhely mondja: „Az [OEE] meghatározza a valóban hatékony gyártási idő százalékos arányát. A 100%-os OEE 100%-os minőséget (csak minőségi alkatrészek), 100%-os teljesítményt (leggyorsabb teljesítmény) jelent. ) és 100%-os rendelkezésre állás (nincs leállás). A 100%-os OEE elérése a legtöbb esetben lehetetlen. Az ipari szabvány megközelíti a 60%-ot, bár a tipikus OEE az alkalmazástól, a gépek számától és a működés összetettségétől függően változik. Akárhogy is, az OEE kiválóság olyan ideális, amelyre érdemes törekedni.
Képzelje el, hogy egy nagy és jól ismert ügyféltől 25 000 alkatrészre kapunk árajánlatkérést. Ennek a munkának a zökkenőmentes működésének biztosítása jelentős hatással lehet cégünk jövőbeni növekedésére. Tehát 100 000 dollárt ajánlunk, és az ügyfél elfogadja. Ez jó hír. A rossz hír az, hogy a haszonkulcsunk kicsi. Ezért a lehető legmagasabb szintű OEE-t kell biztosítanunk. Ahhoz, hogy pénzt keressünk, mindent meg kell tennünk a kék terület növelése és a narancssárga terület csökkentése érdekében a 3. ábrán.
Ha a haszon alacsony, a meglepetések alááshatják vagy akár semmissé tehetik a profitot. A rossz programozás tönkreteszi a fúvókámat? Beszennyezi a biztonsági üvegemet egy rossz vágásmérő? Nem tervezett leállásom van, és meg kellett szakítani a termelést megelőző karbantartás miatt. Hogyan érinti ez a termelést?
A rossz programozás vagy karbantartás miatt a várt előtolás (és a teljes feldolgozási idő kiszámításához használt előtolás) kisebb lesz. Ez csökkenti az OEE-t és növeli a teljes gyártási időt – még anélkül is, hogy meg kellene szakítani a gyártást a gépparaméterek beállításához. Mondjon búcsút az autók elérhetőségétől.
Továbbá, az általunk készített alkatrészeket valóban elküldik az ügyfeleknek, vagy egyes alkatrészeket a szemetesbe dobnak? Az OEE-számítások gyenge minőségi pontszáma valóban árthat.
A lézeres vágás gyártási költségeit sokkal részletesebben veszik figyelembe, mint a közvetlen lézeres idő elszámolását. A mai szerszámgépek számos lehetőséget kínálnak a gyártóknak a versenyképesség megőrzéséhez szükséges magas szintű átláthatóság elérésében. Ahhoz, hogy nyereségesek maradjunk, csak ismernünk és megértenünk kell az összes rejtett költséget, amelyet a kütyük eladásakor fizetünk.
3. kép Különösen, ha nagyon vékony margókat használunk, minimálisra kell csökkentenünk a narancssárgát és maximalizálnunk a kéket.
A FABRICATOR Észak-Amerika vezető fémalakító és fémmegmunkáló folyóirata. A magazin olyan híreket, műszaki cikkeket és esettörténeteket közöl, amelyek segítségével a gyártók hatékonyabban végezhetik munkájukat. A FABRICATOR 1970 óta szolgálja az ipart.
A FABRICATOR teljes digitális hozzáférése már elérhető, így könnyen hozzáférhet az értékes iparági erőforrásokhoz.
A Tubing Magazine teljes digitális hozzáférése már elérhető, így könnyen hozzáférhet az értékes iparági forrásokhoz.
A The Fabricator en Español teljes digitális hozzáférése már elérhető, egyszerű hozzáférést biztosítva az értékes iparági erőforrásokhoz.
Kevin Cartwright nagyon szokatlan utat választott, hogy hegesztési oktatóvá váljon. Multimédia művész nagy tapasztalattal Detroitban…
Feladás időpontja: 2023.07.07